Az a helyzet a lomtalanítással, hogy bár nagyon-nagyon szeretem csinálni és még annál is jobban szeretem az eredményét, attól még sokszor nem egyszerű a dolog.
Talán neked is vannak olyan problémáid vele, mint nekem. Gondoltam beszélgessünk róla, hátha ki tudjuk segíteni egymást. :)
Kezdés, halogatás, "ez túl nagy falat" érzés... hogy lesz ebből lomtalanítás?
Van például, hogy nehéz elkezdeni.
Van, hogy sokáig nem jut eszembe nekiállni egy nagyobb lélegzetvételű szelektálásnak és azt érzem, már túl nehéz lesz. Ezért még nehezebb belefogni.
Van, hogy szeretném elkezdeni, van is kedvem, de amikor alkalom lenne rá, nem jut eszembe és csak utólag kapok észbe, hogy "jajjjj, ma is elfelejtettem"!
Van, hogy nem a kezdéssel van a baj. Hanem azzal, hogy "akkor most hova tegyem már megint ezeket a cuccokat?" Mert elég nehéz elkezdeni nekiállni átválogatni őket és felrakosgatni a Marketplace-re, vagy ahova épp szeretném, felhívni XY-t, hogy vinnénk a gyerekruhákat, kitalálni, hogy mit is kezdjek azzal a bizonyos dologgal, amit nem tudom hova tegyek... De megsúgom, ezeket is csak elkezdeni nehéz általában.